A büntetőfékezés miatt bevont jogosítványok száma egyre nő

Sajnos a büntetőfékezés manapság virágkorát éli, de szerencsére már a hatóságok sem veszik félvállról ezeket az eseteket. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla, mi ez a jelenség és mit tehetünk, ha ilyen szituációba keveredünk!
Gondolom, senkinek nem kell bemutatnom melyik manővert is nevezik büntetőfékezésnek, de azért szánjunk erre egy-két gondolatot az elején, hogy tisztázzuk a fogalmakat.

Mi az a büntetőfékezés?

Büntetőfékezésről akkor beszélünk, ha egy autó sofőrje a másik autó elé besorolva szándékosan fékezni kezd (úgy, hogy azt a forgalmi szituáció nem kívánja meg). Az esetek többségében a szabálytalankodó autós részéről az az általános magyarázat, hogy az előttük haladó jármű túl lassan ment – sok esetben ez csupán a megengedett sebességet jelenti – és nem húzódott le.

Szakértői szemmel: mi állhat a büntetőfékezés hátterében?

Foglalkoztatja ez a kérdés a közlekedéspszichológusokat és klinikai szakpszichológusokat is. A szakértők szerint részben társadalmi okokra vezethető vissza ez a viselkedés, de azért leginkább személyiségfüggő.
Általános társadalmi jelenség, amit a 21. században a média is erősít, hogy mindenki igyekszik a maga útját járni, a saját elvárásainak és érdekeinek megfelelően cselekedni. Az elmúlt lassan egy év változásai és korlátozásai egyre inkább felerősítik ezt azáltal, hogy még kevesebb dolgot kontrollálunk magunk körül. Ezen a ponton személyiségtípus függvénye, ki, hogy tudja tolerálni a körülötte zajló eseményeket. Van, aki a tehetetlenségét agresszióval kompenzálja.
Zerkovitz Dávid pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság Közlekedéspszichológiai Szekciójának elnöke az Indexnek fejtette ki szakmai álláspontját a büntetőfékezés kapcsán. Arra hívja fel a figyelmet, hogy autóban ülve mindnyájan nagyon szubjektíven érzékeljük az eseményeket. Nagyon fontos volna szem előtt tartani, hogy mindenki úgy közlekedik, ahogy ő biztonságosnak gondolja. Több mint valószínű, hogy nem azért halad lassan vagy nem azért nem húzódik be két kamion közé stb., hogy velünk kiszúrjon, hanem mert ő másképp érzékeli és értékeli a helyzetet.
Sokakban kialakul egy általános ellenérzés az autósok egy csoportjával szemben, akik szerintük nem a megfelelő módon közlekednek. Ez viszont állandó dühöt generál, aminek a vége az, hogy egyszer csak elszakad a cérna. Van, aki csak magában bosszankodik és van, aki büntetőfékez. A szakértők javaslata szerint sokat segít, ha képesek vagyunk belegondolni a másik helyzetébe.

Mit tehetünk, ha részeseivé válunk egy büntetőfékezős manővernek?

….vagy még rosszabb esetben balesetet szenvedünk emiatt.
Egy normális forgalmi szituációban főszabály szerint az a hibás, aki hátulról nekiütközik az előtte haladónak, hiszen ez esetben feltételezhető, hogy nem tartott megfelelő követési távolságot.
Ugyanakkor a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerint a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. Tehát hirtelen fékezhetünk, hogy elkerüljük a károkozást. Ennek a szabálynak a megszegése – azaz ha anélkül fékezünk hirtelen, hogy mondjuk balesetet kerülnénk el – önmagában csak a „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének” számít.
Azonban a hirtelen fékezéssel történő megleckéztetés nem ebbe a kategóriába tartozik.

A szándékosság

Büntetőfékezés esetén szó nincs a személy- vagy vagyonbiztonság megóvásáról. Ellenkezőleg! Ezzel a manőverrel szándékosan teszi ki közvetlen veszélynek mások életét vagy testi épségét a gépjármű vezetője.
Ekkor már a Büntető Törvénykönyv nyílik ki, eszerint pedig közúti veszélyeztetés bűncselekményét valósítja meg.
Amíg egy szabálysértési eljárás esetén maximum 150 ezer Ft bírság szabható ki, addig a bűncselekmény esetén sokkal komolyabb tételekkel kell szembenézni mind a bírság összegét, mind pedig a szabadságvesztésre kiróható évek számát tekintve.
Érdekességképp megemlítem, hogy büntetőeljárás indulása esetén, már a gyanúsítás pillanatában elveszik az illető jogosítványát.
Ugyanakkor van itt némi ellentmondás. Alapvetően az a hibás, aki hátulról nekiütközik az előtte haladónak. De mi történik akkor, ha a büntetőfékezőnek ütközünk neki?

A bizonyítás büntetőfékezés esetén

Ha az orrunk előtt szándékosan fékbe taposó sofőrrel hoz össze minket a sors, akkor beláthatóan elég csekély az esély arra, hogy emberkedő autós társunk károkozás esetén a helyszínen maradjon. Ha mégis, akkor ne lepődjünk meg, ha az (összetört) autójából kiszállva sem adja fel a hatalomgyakorlási módszereit.
Igyekezzünk higgadtak maradni. A jogász tanácsát megfogadva a legfontosabb, hogy a helyszínen azonnal jelentsük be a rendőrségnek a balesetet. Szükségünk lesz tanúkra. Próbáljunk rendszámokat meg- illetve feljegyezni, akár járókelőket megállítani, akik láthatták a történteket. Fontos, hogy ne álljunk félre és ne mozdítsuk el az esetlegesen letört alkatrészeket, hisz ezek lényeges elemei lesznek a baleset rekonstruálásának.
Sokkal könnyebb a bizonyítási folyamat, ha van az autóban fedélzeti kamera. A kamera felvételét bizonyítékként veszik figyelembe a hatóságok.
A büntetőfékezés akkor is bűntett, ha nem történt végül baleset, nem szabad annyiban hagyni a dolgot! A rendőrök, bírói ítélet nélkül, akár a helyszínen is bevonhatják a jogosítványt, ha úgy ítélik meg, hogy fennáll a közúti veszélyeztetés bűntette!

Büntetőfékezők lencsevégen

Végül szeretnék mutatni pár tanulságos YouTube felvételt a témában. Ezekből is látható, hogy érdemes beszerezni egy fedélzeti kamerát, ha még nincs az autóban!

Az Audi sofőrje nem elégedett meg a büntetőfékezéssel, megpróbálta leszorítani autós társát az útról. Szerencsére nem történt baleset. A Dunakeszi Járásbíróság elsőfokú ítélete 325ezer forint pénzbüntetés és egy év eltiltás a járművezetéstől. Az ügy még nem záródott le.