+36-70-772-7313 info@joautot.hu

Egyre elterjedtebb itthon is a fedélzeti kamerák használata az autókban. Többnyire az első szélvédőn találkozhatunk velük, de van, aki elöl hátul használ egy-egy kamerát, ezzel mondhatni teljes képet rögzít az útjáról. 

Nem véletlenül nő a népszerűsége, mert igen praktikus kis eszközről van szó. Jobban belegondolva, olyan ez, mint egy biztosítás: reméljük, hogy nem lesz rá égető szükségünk, de ha mégis történik valami út közben, akkor jó szolgálatot tehet a fedélzeti kamera által rögzített képsor. 

Én már évek óta használom a saját autóinkban (és ki tudja, lehet, hogy pont ezért eseménytelenek azóta az útjaink), de mindenkinek csak ajánlani tudom a használatát. Viszont nem könnyű eligazodni a kínálat útvesztőiben és ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani. Milyet érdemes választani, milyen áron és van-e bármilyen értelme a rögzített felvételeknek egy koccanás vagy egy nagyobb baleset esetén? Bízom benne, hogy ez a következő pár percben kiderül!

Milyet válasszak? 

Talán mondanom se kell, hogy Dunát lehet rekeszteni a piacon található kínálattal. De itt és most mégsem az a célom, hogy hosszan és részletesen bemutassam a lehetőségek teljes tárházát. Sokkal inkább egy hasznos kezdőcsomagot szeretnék nyújtani ahhoz, hogy a sötétben tapogatózás helyett saját elképzelésekkel lehessen belevágni a keresgélésbe. A pontos típus kiválasztásához már pár kattintással lehet találni részletes teszt cikkeket és videókat. 

Na de nézzük meg, mik azok az alaptulajdonságok, amikre mindenképp érdemes hangsúlyt fektetni. 

  1. A rögzített kép megfelelő felbontása. Ezt nem is ragoznám túl, csak annyit mondok: “olvasható rendszámtábla”. Tehát fontos szempont!
  2. Van-e benne parkoló funkció. Mert az egyik legbosszantóbb dolog, reggel vagy épp a nagybevásárlás után felfedezni, hogy valaki közelebbi kapcsolatba került az autónkkal, csak „neki nem tűnt fel”. 
  3. Akkumulátor és egyéb megoldások. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mikor, meddig és hogyan biztosított az eszközünk működőképessége. Akár olyan funkció is elérhető, ami külső behatás (lökés) esetén ébreszti a kamerát és indítja a felvételt. 
  4. Látószög és éjszakai kép. Nem mindegy merre és mennyire jól lát az őrszemünk. 
  5. GPS-szel vagy anélkül. Beépített GPS esetén további extrákhoz jutunk, például rögzíti a haladási sebességünket. (Persze ez visszaüthet, ha véletlenül mi néznénk el a sebességhatárt.)
  6. Az eszköz teljesítménye. Hisz nem árt, ha a képrögzítés bírja követni a sebességet akkor is, ha épp autópályán haladunk. 

+1    Talán elsőre viccesnek tűnhet kiemelni, de a kábel hosszára is érdemes vetni egy pillantást, hogy elkerüld a bosszúságot beszereléskor. 

Mennyibe kerül egy „jó” fedélzeti kamera? 

Mint minden „tech kütyü” esetében a felső határ a csillagos ég. De ezt egyáltalán nem elrettentésképp írtam. A jó hír az, hogy egészen baráti áron lehet beszerezni olyan kamerát, ami elegendő tudással rendelkezik, megfelelő minőségben. 

A piacon elérhető legolcsóbb példányok nem feltétlenül teljesítik ezt a megfelelő szintet, de 15 000 Ft környékén már találunk olyan eszközöket, amelyeket nyugodt szívvel a kosarunkba tehetünk. 

A legprofibb típusok 65 000 Ft-nál kezdődnek. Ezek a kis mindent tudó szerkezetek épp csak moziba nem visznek el. ☺ 

Használható bizonyítékként a felvétel? 

A leggyakrabban felmerülő kérdés a fedélzeti kamerák kapcsán, hogy hogyan/mire használható fel a birtokunkban lévő felvétel. 

De még mielőtt ezt megválaszolnám, kanyarodjunk picit vissza a „kezdetekhez”. Ugyanis már a fedélzeti kamerák használata is szabályoknak kell megfeleljen. Ezek a szabályok országonként eltérőek, tehát külföldi utak előtt utána kell járni az adott ország szabályozásainak. Nem érdemes például meggondolatlanul átgurulni Bécsbe, mivel Ausztriában szigorúan tiltott a fedélzeti kamerák használata. 

Magyarországon a közlekedési határozat tartalmazza a fedélzeti kamerák használatának kritériumait, például a kamera megfelelő elhelyezését. Eszerint „a kamera nem korlátozhatja vagy veszélyeztetheti a sofőrt vagy a szállított személyeket, és nem akadályozhatja a sofőr számára a kilátást”.

Szintén óvatosnak kell lenni a felvételek nyilvános közzétételével, hisz ilyenkor mások személyes adatai „vannak a kezünkben”. 

Baleset esetén a kamera által rögzített képsorok felhasználhatóak és átadhatóak a rendőrségnek, a felvétel bizonyítéknak minősül. Függetlenül attól, hogy a balesetnek részesei vagy csak szemtanúi vagyunk. Azonban – és ez akár az apróbetűs rész is lehetne, – az már az illetékes hatóságon múlik, hogy a felvételen látottak milyen mértékben járulnak hozzá a döntéshozáshoz. 

Most, hogy már sok mindent tudunk e fedélzeti kamerákról, jöjjön egy kis pihenés. Összegyűjtöttem néhány rövid példát a fedélzeti kamerás felvételekre. Előre bocsátom, abszolút tartalmi alapon válogattam, nem pedig teljesítmény és képminőség alapján. ☺ 

Vígjáték vagy végjáték? 

A fedélzeti kamerák elterjedésének köszönhetően egy egészen új műfaj jelent meg a videómegosztó oldalakon. Ezek a „dash cam” felvételek bőven szolgáltatnak nyugalom megzavarására alkalmas képi hatásokkal is.

De mi most válasszuk a kellemesebb kimenetelű vígjáték kategóriát! ☺ 

A végjáték jellegű felvételeket nem szeretném elővenni, ha bírod a horror műfaját, találsz hozzá számtalan videót. Ha bármely fenti kategória szélsőségeibe is belepillantanál, akkor javaslom az oroszországi felvételek közötti böngészést. 

Amikor a jármű és rakománya menet közben szakítanak egymással

Avagy miért volna fontos biztonságosan rögzíteni a szállított dolgokat, úgy mint szalmabálát, ipari hűtőt,  gumiabroncsot vagy épp a gyereket. 

Igen, a gyereket. Azt hiszem megtaláltam az elhagyott rakomány témakörének legerősebb videóját. A kisgyerek megunta a dugót, és vélhetően játszani kezdett az ajtóval, mire olyan történt, amire senki nem számított. És amit a sofőr néhány hosszúnak tűnő, kritikus másodpercig nem is vett észre. A gyerek az autók közé esett, az autó pedig elindult. Szerencsére fizikai sérülés nem történt, de a mögöttük haladó autósok biztos hogy nem felejtették el egyhamar a látottakat. 

A következő rakomány ehhez képest semmiségnek tűnhet, de a fizika törvényei erősen rontják a helyzetet. Az elszabadult gumiabroncs sajnos nem marad ott ahova esett, hanem majdnem pont a fedélzeti kamerát támadja be. A videó végére be van szúrva egy fotó az okozott sérülésről, nem kellemes, de lehetett volna sokkal rosszabb. 

Amit mindenképpen szeretnék kiemelni, az a sofőr hihetetlen hűvös lélekjelenléte. Őszinte leszek, ha velem történt volna ilyen, akkor inkább hang nélkül osztottam volna meg a képsorokat.  🙂  

Ne találkozz a vonattal! 

A vasúti sorompók szabályos megközelítéséről nem lehet eleget beszélni. Szinte minden baleset alkalmával elmondják, hogy a fehér jelzés nem egyenlő a szabad úttal, hanem csak a fénysorompó működését jelzi. 

Legtöbben a helyes működést így értjük: 

  • ha vonat érkezik, akkor piros. Eddig rendben is van. 
  • De ebből nem következik az, hogy ha fehéren világít, akkor ne jöhetne vonat. 

Lehetne ezzel a technológiával vitatkozni, csak nem érdemes. Amikor síneken haladunk át, mindig győződjünk meg róla, hogy nem közelít szerelvény. 

De mi van akkor, ha a lámpa piros…és piros…és piros? 

Nos, itt többen többféle megoldást választottak. Volt, aki közvetlenül „csak” a saját biztonságát tette kockára, de a videó végén volt olyan is, aki mindenkiért felelősséget vállalt volna. Tévesen.

A MÁV nyilatkozata szerint, ha a fénysorompó piroson „ragad” valamilyen műszaki hiba miatt, akkor 6-10 perc után automatikusan sötétre vált, azaz kikapcsol. 

Tehát az örök szabály él: ha a lámpa piros, akkor átmenni tilos. 

Hogy is van ez? 

Másik örök szabály, hogy a gyalogosátkelőn haladónak elsőbbsége van. 

Nos. Mutatom: 

Szóval, hogy is van ez? Mindenesetre emlékeztetőül megemlíteném, hogy a gyalogosátkelőn tolni illene a járművet. ☺ 

Remélem sikerült egy kis mosolyt is csempészni a szürke esős napokba. 

Biztonságos közlekedést kívánok!