Miért jó és hogyan szabályos a fedélzeti kamera (dash cam)?
Egyre elterjedtebb itthon is a fedélzeti kamerák használata az autókban. Többnyire az első szélvédőn találkozhatunk velük, de van, aki elöl hátul használ egy-egy kamerát, ezzel mondhatni teljes képet rögzít az útjáról.
Nem véletlenül nő a népszerűsége, mert igen praktikus kis eszközről van szó. Jobban belegondolva, olyan ez, mint egy biztosítás: reméljük, hogy nem lesz rá égető szükségünk, de ha mégis történik valami út közben, akkor jó szolgálatot tehet a fedélzeti kamera által rögzített képsor.
Én már évek óta használom a saját autóinkban (és ki tudja, lehet, hogy pont ezért eseménytelenek azóta az útjaink), de mindenkinek csak ajánlani tudom a használatát. Viszont nem könnyű eligazodni a kínálat útvesztőiben és ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani. Milyet érdemes választani, milyen áron és van-e bármilyen értelme a rögzített felvételeknek egy koccanás vagy egy nagyobb baleset esetén? Bízom benne, hogy ez a következő pár percben kiderül!
Milyet válasszak?
Talán mondanom se kell, hogy Dunát lehet rekeszteni a piacon található kínálattal. De itt és most mégsem az a célom, hogy hosszan és részletesen bemutassam a lehetőségek teljes tárházát. Sokkal inkább egy hasznos kezdőcsomagot szeretnék nyújtani ahhoz, hogy a sötétben tapogatózás helyett saját elképzelésekkel lehessen belevágni a keresgélésbe. A pontos típus kiválasztásához már pár kattintással lehet találni részletes teszt cikkeket és videókat.
Na de nézzük meg, mik azok az alaptulajdonságok, amikre mindenképp érdemes hangsúlyt fektetni.
- A rögzített kép megfelelő felbontása. Ezt nem is ragoznám túl, csak annyit mondok: “olvasható rendszámtábla”. Tehát fontos szempont!
- Van-e benne parkoló funkció. Mert az egyik legbosszantóbb dolog, reggel vagy épp a nagybevásárlás után felfedezni, hogy valaki közelebbi kapcsolatba került az autónkkal, csak „neki nem tűnt fel”.
- Akkumulátor és egyéb megoldások. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mikor, meddig és hogyan biztosított az eszközünk működőképessége. Akár olyan funkció is elérhető, ami külső behatás (lökés) esetén ébreszti a kamerát és indítja a felvételt.
- Látószög és éjszakai kép. Nem mindegy merre és mennyire jól lát az őrszemünk.
- GPS-szel vagy anélkül. Beépített GPS esetén további extrákhoz jutunk, például rögzíti a haladási sebességünket. (Persze ez visszaüthet, ha véletlenül mi néznénk el a sebességhatárt.)
- Az eszköz teljesítménye. Hisz nem árt, ha a képrögzítés bírja követni a sebességet akkor is, ha épp autópályán haladunk.
+1 Talán elsőre viccesnek tűnhet kiemelni, de a kábel hosszára is érdemes vetni egy pillantást, hogy elkerüld a bosszúságot beszereléskor.
Mennyibe kerül egy „jó” fedélzeti kamera?
Mint minden „tech kütyü” esetében a felső határ a csillagos ég. De ezt egyáltalán nem elrettentésképp írtam. A jó hír az, hogy egészen baráti áron lehet beszerezni olyan kamerát, ami elegendő tudással rendelkezik, megfelelő minőségben.
A piacon elérhető legolcsóbb példányok nem feltétlenül teljesítik ezt a megfelelő szintet, de 15 000 Ft környékén már találunk olyan eszközöket, amelyeket nyugodt szívvel a kosarunkba tehetünk.
A legprofibb típusok 65 000 Ft-nál kezdődnek. Ezek a kis mindent tudó szerkezetek épp csak moziba nem visznek el. ☺
Használható bizonyítékként a felvétel?
A leggyakrabban felmerülő kérdés a fedélzeti kamerák kapcsán, hogy hogyan/mire használható fel a birtokunkban lévő felvétel.
De még mielőtt ezt megválaszolnám, kanyarodjunk picit vissza a „kezdetekhez”. Ugyanis már a fedélzeti kamerák használata is szabályoknak kell megfeleljen. Ezek a szabályok országonként eltérőek, tehát külföldi utak előtt utána kell járni az adott ország szabályozásainak. Nem érdemes például meggondolatlanul átgurulni Bécsbe, mivel Ausztriában szigorúan tiltott a fedélzeti kamerák használata.
Magyarországon a közlekedési határozat tartalmazza a fedélzeti kamerák használatának kritériumait, például a kamera megfelelő elhelyezését. Eszerint „a kamera nem korlátozhatja vagy veszélyeztetheti a sofőrt vagy a szállított személyeket, és nem akadályozhatja a sofőr számára a kilátást”.
Szintén óvatosnak kell lenni a felvételek nyilvános közzétételével, hisz ilyenkor mások személyes adatai „vannak a kezünkben”.
Baleset esetén a kamera által rögzített képsorok felhasználhatóak és átadhatóak a rendőrségnek, a felvétel bizonyítéknak minősül. Függetlenül attól, hogy a balesetnek részesei vagy csak szemtanúi vagyunk. Azonban – és ez akár az apróbetűs rész is lehetne, – az már az illetékes hatóságon múlik, hogy a felvételen látottak milyen mértékben járulnak hozzá a döntéshozáshoz.
Most, hogy már sok mindent tudunk e fedélzeti kamerákról, jöjjön egy kis pihenés. Összegyűjtöttem néhány rövid példát a fedélzeti kamerás felvételekre. Előre bocsátom, abszolút tartalmi alapon válogattam, nem pedig teljesítmény és képminőség alapján. ☺
Vígjáték vagy végjáték?
A fedélzeti kamerák elterjedésének köszönhetően egy egészen új műfaj jelent meg a videómegosztó oldalakon. Ezek a „dash cam” felvételek bőven szolgáltatnak nyugalom megzavarására alkalmas képi hatásokkal is.
De mi most válasszuk a kellemesebb kimenetelű vígjáték kategóriát! ☺
A végjáték jellegű felvételeket nem szeretném elővenni, ha bírod a horror műfaját, találsz hozzá számtalan videót. Ha bármely fenti kategória szélsőségeibe is belepillantanál, akkor javaslom az oroszországi felvételek közötti böngészést.
Amikor a jármű és rakománya menet közben szakítanak egymással
Avagy miért volna fontos biztonságosan rögzíteni a szállított dolgokat, úgy mint szalmabálát, ipari hűtőt, gumiabroncsot vagy épp a gyereket.
Igen, a gyereket. Azt hiszem megtaláltam az elhagyott rakomány témakörének legerősebb videóját. A kisgyerek megunta a dugót, és vélhetően játszani kezdett az ajtóval, mire olyan történt, amire senki nem számított. És amit a sofőr néhány hosszúnak tűnő, kritikus másodpercig nem is vett észre. A gyerek az autók közé esett, az autó pedig elindult. Szerencsére fizikai sérülés nem történt, de a mögöttük haladó autósok biztos hogy nem felejtették el egyhamar a látottakat.
A következő rakomány ehhez képest semmiségnek tűnhet, de a fizika törvényei erősen rontják a helyzetet. Az elszabadult gumiabroncs sajnos nem marad ott ahova esett, hanem majdnem pont a fedélzeti kamerát támadja be. A videó végére be van szúrva egy fotó az okozott sérülésről, nem kellemes, de lehetett volna sokkal rosszabb.
Amit mindenképpen szeretnék kiemelni, az a sofőr hihetetlen hűvös lélekjelenléte. Őszinte leszek, ha velem történt volna ilyen, akkor inkább hang nélkül osztottam volna meg a képsorokat. 🙂
Ne találkozz a vonattal!
A vasúti sorompók szabályos megközelítéséről nem lehet eleget beszélni. Szinte minden baleset alkalmával elmondják, hogy a fehér jelzés nem egyenlő a szabad úttal, hanem csak a fénysorompó működését jelzi.
Legtöbben a helyes működést így értjük:
- ha vonat érkezik, akkor piros. Eddig rendben is van.
- De ebből nem következik az, hogy ha fehéren világít, akkor ne jöhetne vonat.
Lehetne ezzel a technológiával vitatkozni, csak nem érdemes. Amikor síneken haladunk át, mindig győződjünk meg róla, hogy nem közelít szerelvény.
De mi van akkor, ha a lámpa piros…és piros…és piros?
Nos, itt többen többféle megoldást választottak. Volt, aki közvetlenül „csak” a saját biztonságát tette kockára, de a videó végén volt olyan is, aki mindenkiért felelősséget vállalt volna. Tévesen.
A MÁV nyilatkozata szerint, ha a fénysorompó piroson „ragad” valamilyen műszaki hiba miatt, akkor 6-10 perc után automatikusan sötétre vált, azaz kikapcsol.
Tehát az örök szabály él: ha a lámpa piros, akkor átmenni tilos.
Hogy is van ez?
Másik örök szabály, hogy a gyalogosátkelőn haladónak elsőbbsége van.
Nos. Mutatom:
Szóval, hogy is van ez? Mindenesetre emlékeztetőül megemlíteném, hogy a gyalogosátkelőn tolni illene a járművet. ☺
Remélem sikerült egy kis mosolyt is csempészni a szürke esős napokba.
Biztonságos közlekedést kívánok!
