Magyar vagy külföldről behozott használt autót válasszunk?
2015-ben töretlen emelkedést mutatva 123 ezerre emelkedett a külföldről behozott használt autók éves mennyisége. Érdemes kifejezetten külföldről behozott használt autó után keresni a piacon vagy inkább pont, hogy kerüljük őket?
Nagyon sokszor tapasztalom, hogy az él a köztudatban, hogy a nyugati országokból származó használt autókból azonos összegért jobb állapotúakat kaphatunk, hiszen „kint” az emberek jobban odafigyelnek autójuk karbantartására, mivel az arányaiban kisebb anyagi terhet jelent nekik, mint a keletebbre lakó autósoknak.
Ebben azért természetesen van némi igazság, de mellette vannak nagyon fontos egyéb szempontok is. Egy autó behozatala a regisztrációs adó és más további költségek miatt komoly anyagi vonzattal jár, mindazon felül, hogy aki ezzel foglalkozik, annak is megfelelő bevételi forrást kell jelentsen. Sajnos sok esetben így azoknak a járműveknek a behozatalával érdemes foglalkozni, amelyek műszaki állapotából vagy egyéb okból fakadóan alacsonyabb áron kaphatóak.
A külföldről behozott autók hátrányai közé tartozik, hogy amíg a hazai autók futásteljesítményét 2012 januárjától minden tulajdonosváltás és műszaki vizsga során rögzítik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatbázisában, addig egy külföldi autó esetén az óraállásról leginkább úgy szerezhetünk információt, ha az autót az előző tulajdonosai márkaszervizbe hordták (és ez sem minden márka esetében igaz sajnos). Lehetséges szerencsére pár alvázszám lekérdezős adatbázis is, amelyről a cikkem ezen a linken található.
A következő nagy gondot a szavatosság kérdésében kereshetjük. „A használtautó-import 80-90 százalékát magánszemélyek helyezik forgalomba, ám ez nem jelenti azt, hogy az autók behozatalában nem vesznek részt kereskedők: a kocsikat ők hozzák be, ám a hazai átírás legtöbbször már az új tulajdonos nevére szól – magyarázza Fodor László, a Használtautó.hu szakértője.” (Forrás: Origo.hu) Ez azért jelent gondot, mert a vásárlást követően esetlegesen kiderült hiba esetén nincs kihez fordulnunk a panaszunkkal, hiszen a kereskedő hivatalosan bele se került az adásvétel folyamatába.
Fontos még megemlíteni a hátrányok között a rozsdásodás kérdését is, mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy a „kinti” intenzívebb sózásnak köszönhetően, a karosszéria elemek is gyorsabban korrodálódnak. Nem egyszer találkozni olyan példánnyal, amely már visszafordíthatatlan mértékben károsodott emiatt, így hiába néz ki amúgy jól vagy jó állapotúnak az autó, megvásárlása már egyáltalán nem javasolt!
Összességében azt a tanácsot tudnám megfogalmazni, hogy mindig az állapot alapján vásároljunk autót és fogadjuk némi fenntartással azokat az előtörténeteket, amelyeket nem tudunk megfelelő forrásból ellenőrizni (pl. futott kilométer). Figyeljünk oda a rozsdásodás mértékére és arra, hogy az adásvételi szerződésben az eladó helyén olyan (jogi) személy szerepeljen, akinél a szavatosságot érvényesíteni tudjuk adott esetben.
